2010. február 18., csütörtök

Születésnapi szonett Mónikának

Egy szál virág születésnapodra,
tudom, hogy sokkal többet mondana,
mint a szavak össze- vissza sora,
hosszú kuszasága, kavalkádja.

De egy költőcske mi mást adhat,
ami egyedi, mástól nem kapsz.
Mit adhatok? - ami örök marad.
Mit mondjak? - keresem a szavakat.


A sok ki nem mondható gondolat,
félre értett gesztus, és mozdulat
ingatja meg a barátságunkat.


Hogy befejezzem végre e verset,
bár szerzője csúf ember, és molett,
emlékeztet rá talán, e szonett.

2010. február 6., szombat

A kis Pataki

Sokáig gondolkodtam, hogyan is írjam meg ezt a kis történetet. Ne legyen sértő, és felismerhető a szereplő.
Ezért is nevezem Nagytudású Fejenagy. Mikor a céghez kerültem, akkor még büszke volt arra, hogy nagy erőlködés árán sikerült 6 osztályt elvégeznie az Általános iskolából. Mivel csak segédmunkát kapott /csicska volt /, elhatározta, hogy a hiányzó kettőt négy év alatt le is tegye. Azóta eltelt három év, én nem kis erőlködéssel, de lassan elvégzem a gimnáziumot, s érettségizem is. Az új kollégák csodálkoztak a kijelentésemen, mikor elmeséltem, hogy Nagytudású Fejenagy kollégának csak 6+2 az iskolai végzettsége.
Másnak ez kezdettség, de a későbbiekben megértheti a kedves olvasó, hogy ez nála igen csak végzettség, mert agyának befogadó képessége teljesen megtelt. Azt hiszem egy tyúknak is nagyobb agya van. Most a legújabb dicsekvése, hogy neki megvan a közép iskolája, és logisztikai iskolát is végzett.
Ez meg is látszik rajta, hiszen szegény Pataki fejszámoló művész most forog a sírjában, hiszen komoly kihívója született erre a Földre. Szégyenkezik is miatta rendesen, hogy az összeadás tudományában csak milliárdig jutott.
Sokáig az volt a szlogen a köreinkben, hogy " az öcsém majd megoldja ". Mivel sokat köszönhetett az öccsének abban, hogy raktárosi állást kapjon 6+2 általánossal. Nekem szakmunkás vizsgám van, és többéves tapasztalatom a raktározás terén, még is nehezen tudtam bekerülni a céghez, az érettségi hiánya miatt.
Nagytudású Fejenagy kollégánk igen csak segítőkész ember, s mivel az idén változik az adó rendszer, készségesen állt rendelkezésünkre, hiszen ő már kiszámolta az öccsével, és a nejével, hogy miképpen járunk jobban az új rendszerben. Ha kérjük az adójóváírást, vagy sem.
Vett egy darab papírt, és írni kezdte a számokat. 197000+13000=316000
Néztük az eredményt, s törölgettük a szemünket, mert könnyesre röhögtük magunkat. Kínlódtunk, hogy meg ne lássa, és elkezdtem egy viccet mesélni, hogy végre nevethessünk. Azt hittem bölcsessége ezzel véget is ért, de a múlt hónap végén megkaptuk a jelenléti ívet, és alá kellett írni. Nagytudású Fejenagy kolléga ismét megmutatta, hogy az a három év erős tanulás, ami az érettségi és a technikusi végzettséget eredményezte nála, nem volt hiába való.
Történt ugyan is, hogy egy nappal több szabadságot írtak be neki. Hogy mennyire okos, és felkészült csoport vezető volt, az egyből le is jött nála. Megkérdezte sógoromat, hogy ilyenkor mi a teendő.
-Javítsd ki hibajavítóval, írd rá, hogy 8 óra, és a végeredményt is javítsd át.
Nagy tudású kollégám ismét fitogtatta nagyfokú tehetségét a számtan tudomány terén. A feladat annyi volt, hogy 136+8. -Akkor 150-et írjak?-volt a válasz.
Azt hittük, most már végleg kifogyott a repertoárja, de nem. Csak bámulni tudom Isteni zsenialitását.
Előkerültek a targoncás jogosítványok másolatai, át kellett nézni, hogy kinek, mikor jár le az orvosija. Én állományban voltam, csak mesélték ennek a remek elmének újbóli tündöklését. Mikor az én igazolványomhoz értek, megnézte, hogy mikor születtem. Sosem szégyelltem, hogy már közel fél évszázados vagyok, s átéltem két évszázadot, és egy évezredet is. 1962-ben születtem. Nagytudású Fejenagy kolléga Patakit megszégyenítő gyorsasággal rögtön nyomta is a választ:- A Pityu akkor most 45 éves?
Az egyik kolléga a számítógép monitorját fejelte le, a másiknak vörös lett a feje az erőlködéstől, hogy el ne nevesse magát. Nagy tudása ésszel fel sem fogható.
De nem csak számtan tudását csillogtatja, hanem a nyelvtan területén szerzett ismereteit is. Beszélgettünk, s hogy mutassa az idegen szavakban való jártasságát, közbeszólt.
- Sérti az érdekspérá....érdekférá...érdeksper...- már folyt a nyála is a nagy erőlködéstől, hogy a nyolcadik nekifutásra, és nem kis segítségre kitudja mondani az érdekxférája szót.
De nálam a prímet főzési tudománya viszi.
Az ebédlőben szó volt, hogy melyik étel a legjobb. Igen csak belemelegedett tanult kollégánk a hülyeségbe, mikor érdekfeszítő beszámolóját Balázs szakította félbe.
- Nincs is jobb a darált sertéshúsból készült borsó főzeléknél!
Szakadtunk a röhögéstől, Ixmant újra kellett éleszteni a torkán akadt panírozott hús miatt, repkedtek a kaja darabok a szánkból, jó nagy disznóól lett körülöttünk.
-Mit nevettek? Mondtam, hogy nem tudok főzni.
Ilyen emberek kerülnek ki vezetőnek a jó kapcsolatok árán. S mi meg csodálkozunk azon, hogy az ország a béka segge alatt van.

2010. február 5., péntek

Pandorán élni

Nem fizettem moziért vagy 20 éve. Mióta Videó van, s kijött a kistestvére a DVD is, nem voltam hajlandó pénzt kiadni egy filmre, hiszen annak áráért 3-4-et is ki tudtam kölcsönözni. később különböző oldalakon meg le is tölthettem, ha megakartam nézni.
Ilyen oldalon olvastuk, hogy van egy nagyszerű film, s ha csodát szeretnénk látni, menjünk el moziba, mert érdemes. Nálunk csak multiplex mozi van, elsőre két dimenzióban láttuk ezt a filmet. James Cameron " Avatar" című művét. Lenyűgözött a látvány, és a történet. Nagyszerű számítógépes grafika, ami élethű volt, George Lucas után ő a második olyan filmrendező, aki történelmet írt a filmművészetben. Cameron megmutatta, hogy nem háborúzni kell a torrentes társadalommal, hanem mozit kell csinálni, ami beviszi a filmnézőket, és nem kevés hasznot hoz a konyhára. Sosem lesz olyan házi technika, ami olyan élethűen, és olyan szép színvilággal, s látvánnyal adná át az IMAX technikát, mint az erre szakosodott mozi. Nem volt nehéz rábeszélnem magam, hogy megnézzem 3D-ben is. Kellemeset a hasznossal összekötve, fogtam nejemet is, és elvittem Pestre, hogy életünkben először ne csak 3D-és, hanem IMAX filmet lássunk. Még most is a hatása alatt vagyok, különös élmény volt számomra. Ott ültem a szereplőkkel az eligazítás alatt, s szerettem volna megérinteni a vállukat. Aprólékos kidolgozás jellemezte a grafikákat, két dimenzióban fel sem tűntek. A fények, és árnyékok az üveg falán, az Avatar kezén és talpán látszottak az apró barázdák,a köldök zsinóron keresztül látszott ahogyan a táplálék halad. Ahogy futott Jake Sully, elkaptam a fejem, hogy a felém szálló alom, nehogy a szemembe szálljon. Az éjszaka " Szent János bogarai körülöttem zsongtak, és ha meghallottam a hátam mögött a Viperwolfok sakál szerű vihogását, önkéntelenül is összerezzentem, s vártam, mikor támadnak meg. A látvány mellett a mondani valója sem elhanyagolható. Pandora lebegő sziklákkal átszőtt tájain játszódik a film. A haszon reményében még érintetlen területet szeretne az ember meghódítani, és kincseit kibányászni. a Na' vik jelképek, az amerikai őslakosokat jelképezi, kiket majdnem kiirtottak az arany miatt. Bárhová is tesszük be a lábunkat mi " civilizált emberek, mindenhol csak pusztítást hagyunk magunk mögött. Fegyverrel, ágyúval kényszerítjük az akaratunkat a "civilizálatlan" népekre. A na'vik 3 méter magas, érző, értelmes, humanoid lények. Magasabb fejlettségi szinten állnak, mint az emberek, mégsem rendelkeznek modern technikával. Bőrük alapszíne kék, rajta apró ezüstpöttyöcskéket látni, melyek alatt idegvégződések találhatók. A na'viknak vékony, nagyjából lábszárközépig érő farkuk van, és egy különleges végződés a hajukban, mellyel a gondolataikat összekapcsolhatják egy adott lénnyel, ezt a tulajdonságukat hátasaik és szárnyasaik közvetlen tudatához való kapcsolódásban használják, így azok harmonikusan együttműködnek velük. Az emlékfához is ezzel kapcsolódnak. Ez a tulajdonságuk azért is kiemelkedő, mivel nem egyszerűen a tudatukat kapcsolják össze, hanem hallják és érzik egymás levegővételét, szívdobogását; emiatt a közvetlen kapcsolat miatt állataikkal szoros barátságok is kialakulhatnak. Az emberi faj elpusztította a Földet, s most az Unobtainumot / kilója 20 millió dollár/, szeretnék megszerezni a Na'vik által lakott részről. Sajnos kapzsiak és önzőek vagyunk mi európai emberek. Felmerült bennem egy kérdés, hogy vajon mi vagyunk az igazi " civilizált " faja az emberiségnek, vagy a " civilizálatlan vadember". ő bocsánatot kér a leölt állattól, hogy éhségének csillapítása miatt meg kellett halnia. Kéri Földanyát, hogy bűnét bocsájtsa meg. Van egy jelenet a film vége felé, mikor Sully kéri Ejvát /itt Földanya /, az ágaihoz érintve haját, hogy segítsen neki a harcában, hiszen a Földön már nincsenek növények, kihalt, kiégett planéta csupán a Világegyetemben. Az utolsó harcban Sully-tól megkérdezi Quarittch ezredes, hogy "Milyen érzés a fajod árulójának lenni? " Vajon áruló volt, mert védte azokat, kik harmóniában élnek a természettel, és szigorúan elítélik a természet és az élet pusztítását, bármilyen ok miatt történjék is? Árulók voltak azok az emberek is, kik fegyvert adtak az indiánok kezébe, hogy védjék magukat?
Sokféle kritikát olvastam erről a filmről. Lopott ötletet használ fel, mese az egész. de most, mikor a Földünk haldoklik, és nem tudunk ellene semmit sem tenni, vagy csak nagyon keveset elgondolkozhatunk, hogy valóban mi vagyunk a csúcsfaj ezen a Földön? Van e jogunk, hogy űrhajókat gyártsunk, s ha találunk más civilizációkat, azokat jogunkban áll e uralmunk alá vonni? Azt hiszem, én szívesebben lennék Pandora gondatlan, harmóniában élő földjén, a lebegő sziklák között, és élnék boldogan szerelmemmel, Neytirivel.

2010. február 4., csütörtök

Pandora

E bolygóra vágyom mióta láttam,
csodás, idilli, űrbéli táj,
hol eggyé válik a Na'vi, és a természet,
meseszerű, boldog álomvilág.
Ott a levegőben szállnak a sziklák,
közöttük sárkánnyal repkedek,
s eggyé válunk mind a ketten
én, és a szivárványszínű Banshee/Ikran.
Lovagolok a hatlábú Direhorse hátán,
gondolatommal irányítom, érzem szívverését,
összeköt minket a hajam végi idegköteg.
A szerelem, mint a dárda, megsebzi
fájó szívemet, Neytirit látva tudom,
ő lesz a végzetem. Sétálunk az Életfán,
amerre járunk, fény gyullad a talpunk alatt,
s az apró Medusa-k a vállamra szállnak.
Szimbiózisban él itt Na'vi, a növények és a fák,
Ej-va anya érzi, minden élő fájdalmát.
A Lelkek fája alatt Na'vi-vá válok én is,
hisz Pandora az elveszett Éden, szívem húz oda,
csodás itt az élet, bár mese csupán e táj,
ha kihunyt belőlem az élet, odaát rád találok.

2010. február 1., hétfő

Búcsú

Búcsúzom tőled anyám,
eltaszít a világ magától,
majd ott, a messzi távol,
szeretteim várnak már reám.

Tudom, fájt mikor szültél,
mert akartatok engem nagyon,
de megöl a fájdalom,
kínban telt életem véget ér.


Mikor sírtam ringattál,
féltőn óvtál, átölelt karod,
megnyugtatott mosolyod,
éhem csillapítva szoptattál.


Nagyobb lettem, bántottak,
öledben leltem meg a vigaszt,
meghallgattad a panaszt,
fejem a válladra hajtottam.


Már nem ülök öledbe,
felnőttem, ötven éves vagyok,
többé nem panaszkodok
mikor bántanak, átölelve.


Elrontott életemben
de sok nőt szerettem hiába,
mind elutasította
érzelmem, kínlódva gyötrődtem.


Három igaz szerelem
volt, kikért életem eldobom,
bennük kellett csalódnom,
egy világ omlott össze bennem.


Az első szép szőke volt,
haja aranyló búzamező,
keble forrón ölelő,
szemében ragyogott az égbolt.


Csókolództunk órákig,
mily' szép, és csodás volt az élet,
egy nős férfival elment,
s én száguldoztam a halálig.


Vigyázott rám valaki,
megmentett, mert terve volt velem,
lelkileg össze törve
hagyott nyomorultan szenvedni.


Egy buta félreértés
hozta öt nekem, az igazit,
hűséges lesz a sírig,
de az ígéret tudom kevés.


Elvettem, szíve alatt
hordozta gyermekem, elvetélt,
a boldogság véget ért,
a bánat emelt közénk falat.


Munkában voltam, megcsalt,
a világ omlott össze bennem,
ittam, és gyógyszert szedtem,
valaki mégis életben tart.


Jött Ő, tűz volt szemében,
azt hittem, egy kaland lesz csupán ,
tüzes volt, izzó vulkán,
megváltoztatta az életem.


Újra hittem, s reméltem,
nem múlik el a láng mi éget
belül örökre minket,
de elmúlt a varázs, tévedtem.


Szeretlek, és nem értem,
miért nem engedsz már magadhoz?
Már csak egy kérdés kínoz,
Mi értelme így tovább élnem?


Búcsúzom tőled anyám,
eltaszít a világ magától,
majd ott, a messzi távol,
szeretteim várnak már reám.