átölellek, érzem tested remeg,
mélyet sóhajtasz, becsukod szemed,
úrrá lesz rajtad a bódító vágy.
Lepereg rólad lassan a ruhád,
vágytól ég újra, elernyed a test,
szerelem ízétől édes az est,
befogad magába féltőn az ágy.
Fehér lepelbe öltözik a táj,
újjá éled meleg dunyha alatt,
álmosan ásít, a tavaszra vár.
Napsugara olvasztja a havat,
jeges lelkem ismét felolvad már,
s új élet fogant a paplan alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése