álmodtam, hogy voltál, táncoltam veled,
álomkép az arcod, csillogó szemek,
álomszép mosolyod emlék lesz nekem.
Véget ért egy álom, képzeltem csupán,
minden bátorító szót akkor délután.
Olvastad versem, könnyet ejtsz talán,
másképp érzel irántam ezek után.
Véget ért egy álom, vár a valóság,
színes lombruhába öltözött a táj,
könnyet ejt, búcsúzik a nyári világ.
Szürke ködköpenyében suhanva jár
az Ősz, nyomában eltaposott virág,
üvölti velem tovább, " Mennyire fáj! "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése