ott, ahol egykoron Dobó lépkedett.
Török ostrommal, csellel be sosem vett.
dombtetőn ránk büszke várfala meredt.
Bástyából néztük, mily szép panoráma,
lenyűgöz a történelmi táj képe,
fejembe szállt az egri bikavére.
barátságban áll Mecset, Bazilika.
Véget ért álmom, ideje ébrednem,
gyötrelmes kín az élet, nincs többé tét,
kihűlt már lelkem égető szerelem.
Véget ért álmom, nincs szín, szürke a lét,
könnyet ejt majd este a kiszáradt szem,
unalmas hétköznapok várnak ismét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése