álmodtam, hogy voltál, veled táncoltam,
csodás mosolyod mit emlékül kaptam,
álomkép lesz arcod, csillogó szemek.
Véget ért egy álom, képzeltem csupán,
minden bátorító szót mit akkor mondtál,
másképp érzel irántam, megváltoztál,
olvastad versem, könnyet ejtsz talán,
Véget ért egy álom, vár a valóság,
színes lombruhába öltözött a táj,
könnyet ejt, búcsúzik a nyári világ.
Szürke ködköpenyében suhanva jár
az Ősz, nyomában eltaposott virág,
üvölti velem tovább, " Mennyire fáj! "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése