ha majd öreg leszek, s tehetetlen?
Nem tudok majd többé lábra állni,
mondd kedves: fogsz-e gondozni engem?
Tudsz-e majd hozzám hűséges lenni
értem feláldozni minden álmod?
Vagy könnyebb lesz tőlem menekülni,
elhagyni és félredobni párod?
Mindent, mi számodra oly csodás volt?
A fiatalság... de kár, hogy elmúlt.
Mára rongyosra nézett, s leporolt
kép, sajnos fénye már rég megfakult.
törölném le remegő kezemmel.
De nem mozdulok. Csak elmerengek…
nézlek, nézlek szomorú szemekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése