milyen sok mód van ahogy eljössz,
hideg leheleteddel rám köszönsz,
lehunyom a szemem, arcod látom.
Újra tél jött el fagyos lett szívem,
ereim pattannak, száraz ágak,
vérkristályként csepegnek a vágyak.
Jöjj barátom! Vedd el az életem!
Nehéz kezemben a halál súlya,
pisztolyom az asztalon forgatom,
hogyan tegyem meg, magam sem tudom.
Mikor ujjam a ravaszt meghúzza,
tudom, odaát várni fogsz apám,
itt hagyom a szerelmet, és anyám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése